Verze 1:

Az idő elveszett, szertelen terű szerkezet
Már érzem, miért hívják ünnepnek
Egyből ülnek le a szorongások
A szokott vásott arc helyett mosoly köszönt rám
Mindez azért van, hogy megéljük az álmokat
Kiugrunk, mint a cinek, ha rajtuk lábdob van
Az élet olykor balul számlál
Könnyedén válhatsz alultáplált aduásszá
Ha dumálsz rá ütemekre, legalább
Ne arról beszélj mindig, hogy egód mindenkit megaláz
De vagány a srác, mondják, közben körbe megy a bláz
Én a felét se értem annak, amiről magyaráz
Sok a zsoldos, kevés a zsonglőr
Csont-bőr tudatokban burjánzik sok görcs
Dühtől monokróm temperamentum
Olyan színeket kéne hoznod, mit a tempera nem tud
Ezek a bábu rapperek meg mitől frusztráltak
Minek a vicsorgás, ez tán a fux ára
Minden reggel él bennem egy eszménykép
Hogy pénzszámológép helyett használtok MPC-t


Refrén:

Mindegy, hogy ébredek épp’, vagy tartok hazafelé
Agyam azon jár, csináljam csak a zenét
Legyen lebegés, inkább, mint szabadesés
Ez a beszéd, de a vágy még nem az egész

Mindegy, hogy ébredek épp’, vagy tartok hazafelé
Agyam azon jár, csináljam csak a zenét
Legyen lebegés, inkább, mint szabadesés
Ez a beszéd, de a vágy még nem az egész


Verze 2:

Több őszinteséget, mint külcsínt
A lemez legyen full zsír, ne fülzsír
Elég, ha fürdik a nap ragyogásától
A város tüzesebb pompát ad, mint az ásványok
Minek is áskálódj, lelkünk nem vásárolt
A békében épp' önmagad és nem más gátol
Babonás lányok, halovány mámor
Történelmünk ismétlődik, hagyományt ápol
Nagyon áldásos, ha ismerjük látásunk
Átásunk a valóig, sorsunk ránk hárul
Engem ütemek vezetnek
Utamon olykor kitéve ügyetlen kezeknek
De igyekszem szabályozni a pályákat
Bányába vezető mélység zenémet átjárja
A rezgés párjára lel, ha fülek rájárnak
Álljál a sorból ki, ott robotgyártásra
Kapcsolnak felsőbb kezek, el ettől nem szörnyedek
Hisz kísérnek lábdobok, pergők, szőnyegek
Kapcsolnak felsőbb kezek, ettől el nem szörnyedek
A dal otthont ad, ismerős környezet


Refrén:

Mindegy, hogy ébredek épp’, vagy tartok hazafelé
Agyam azon jár, csináljam csak a zenét
Legyen lebegés, inkább, mint szabadesés
Ez a beszéd, de a vágy még nem az egész

Mindegy, hogy ébredek épp’, vagy tartok hazafelé
Agyam azon jár, csináljam csak a zenét
Legyen lebegés, inkább, mint szabadesés
Ez a beszéd, de a vágy még nem az egész